Külföldi macska- és kutyanevek

Wáááá! ÍME egy hír, amely megrázza népes családunkat: népszerű kűfődi kutya- és macskanevek. Luca, avagy Lucia, avagy Lucy biztos kihúzza a mellényét, amiért toplustás (sic!). Vagy nem. Ilyenkor jön az, hogy a gazdi bűnbánóan simogatja cirmos-foltos házimacska kedvencét, és baromi meggyőzően így szól: belőled csak egy van.

Mert - félretéve mindenféle cincinikusságot (különben is, az kutyáknak való (ki mondja meg, hogy miért? (talán ettől fellendül a kommentezési kedv (vagy nem)))) - amúgy tényleg.

(Dollyból majdnem Molly lett... csupán rendkívül csúnya nézése gátolt meg e név ráragasztásában.)

Cicaszakirodalom

Egy-két könyv, ami nálunk nem is kapható - most látom -, de picit belelapozva elképesztően jó (, hogy megvettem őket). Leginkább a kék izgatja a fantáziámat...

Gattocentrikus beszámoló képekben

Macskafogta fotöjj (Musei Capitolini):

Az áruló gazdi lába, amint macskatápanyagokat etet a Musei Capitolini előtt:

Torre Argentina - Adottami! / Adopt me:

Biopark - Il Rettilario - Mire jó a szegény tigrisgúnya a keleti orvoslásban?

A tigris szemének alternatív felhasználási módozata:

És ő már a Museo Zoologico örök életű tigrise:

Hmm... téged élőben nem láttalak:

Európai megoldás olyan üzletek előtt, ahova nem szabad kutyát bevinni (mert bizony rengeteg olyan van, ahova szabad, sőt az eladóé is bent heverészik):

Musei Vaticani - egyiptomi részleg:

...sőt, ez is az: tiszta Lucusom, nem?

gatti, gatti, gatti...

Nagyobbacska kőmiau, szintén Vatikán:

Ha asztalos lennék, megfaragnám fából: (Vatikán)

Szőnyegoroszlán - még mindig Vatikán:

Az első emberpár "némi állatanyaggal" körülvéve (Peter Wenzel képe részletekben; Vatikán):

Tavalyi hódolóm: egy volt Torre Argentina-cica, most zöldövezetben lakik. Régi ismerősként üdvözöltem, esténként folyton kijött, amikor a kertje előtt haladtam el:

Minden út...

Kategóriák: macsvilág

Mivel e blog nem publikus, és csakis a gúglinak köszönhetem a csekély olvasóközönséget, leginkább senkitől sem köszönök el. Persze a macskapopulációm, az más... íme Nektek, meg aki látja: egy hely, ahol kultuszotok van, ahol nem lődöznek rátok puskával, nem használnak hülyegyerekek bandabéli szocializációjára, ahol bundátokból nem készül foteltakaró, és ahol nem szégyen azt mondani: a macskámnak orvosa, bolhanyakörve, oltási könyve, tányérja, kedvenc étrendje, féreghajtó tablettája, de legfőképpen EGYÉNISÉGE van.

Largo di Torre Argentina, ahol kileng a rómaiak kulturáltsági fokmérője:

Persze ezt csak az látja, aki lemegy a mélybe, mert kívülről így néz ki (macskát l. piros nyíl végén):

És bármennyire is hihetetlen, tényleg a macskákat nézik a hüjeturisták. Caesarra meg ezekre a kövekre csupán annyiban figyelnek, amennyiben egy színházi függöny anyaga fontos szokott lenni. Nem utolsósorban: hun vagyunk még innét? Mikor lesz Aquincumban macskaotthon? Vannak ám nagyonhüjjjje kérdéseim raktáron.

Az értelmetlen kérdésekre: ez a blog NEM egósimogató, hanem macskanapló. Néha kutyáról is szó esik benne, de nem a saját magam részletezésére tartom fenn. Nya. Capito?